szamuráj

A szamuráj a japán történelem és kultúra egy jellegzetes figurája, aki a harci osztályhoz tartozott. Eredetileg földműves származású hűbéri katonák, a szamurájok a középkori Japánban, főként a Edo időszakban váltak kiemelkedőekké. Ezek a harcosok a bushidō (a harcosok útja) elveit követték, amelyek az erényekkel, a hűséggel, a becsülettel és az önfegyelemmel foglalkoznak. A szamurájok hagyományosan hosszú kardot, katana-t viseltek, amit mint a bátorság szimbólumát tisztelnek. Társadalmi helyzetük magas volt, mivel a szamurájok uralkodóknak és feudális lordoknak szolgáltak, gyakran védekezve a saját földjük és népük megvédésére. Harci művészetekben és etikában is képzettek voltak, kivételes fegyelmezettséggel, magabiztossággal rendelkeztek. A szamurájok hagyományai és értékrendje ma is hatással van a japán kultúrára, filmekre és irodalomra.